A komposzt fogalma:

·        A komposzt olyan szerves tr�gya, amely szil�rd �s foly�kony szerves hullad�k anyagokb�l, tov�bb� c�lszer�s�g szerint hozz�juk kevert �sv�nyi anyagokb�l, leboml�si folyamatok �tj�n alakul ki.

·        A komposzt tulajdonk�ppen „mesters�ges” humusz. S�t�tbarna sz�n�, erdei talajra eml�keztet� szag�, a n�v�nyek sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen t�panyagokat tartalmaz�, f�ldszer� anyag.

M�tr�gya vagy komposzt?

n  Napjainkban olyannyira elterjedt a m�tr�gya haszn�lata, hogy a f�ldjeink min�s�ge fokozatosan leromlott, lecs�kkent a szervesanyag tartalmuk.

n  Mindazok a t�panyagok, amelyeket a n�v�nyek gy�kerei nem tudtak r�vid id� alatt felvenni, a lehull� csapad�kkal bemos�dtak a talaj m�lyebb r�tegeibe. A komposzt�l�s sor�n keletkez� humuszanyagokban a t�panyagok k�t�tt form�ban vannak jelen, amelyeket a n�v�nyek folyamatosan tudnak felvenni.

A komposzt�l�s el�nyei:

n  A hullad�k r�vid �ton a saj�t komposzthallomra juttathat�, �s a k�sz komposztot sem kell messzire vinn�nk.

n  Nincs sz�ks�g dr�ga berendez�sekre – legt�bbsz�r a m�r megl�v� kerti szersz�mok is elegend�ek.

n  Kevesebb boltba vett tr�gy�t, talajjav�t� anyagot �s t�zeget kell felhaszn�lnunk.

n  A hobbikert�sz azzal, hogy maga v�gzi a komposzt�l�st, a megfelel� hullad�kok kiv�laszt�s�val kedvez�en befoly�solhatja a komposzt min�s�g�t.

n  Sok kerti �s konyhai hullad�k komoly m�szaki �s anyagi r�ford�t�s n�lk�l, k�rnyezetbar�t m�don a saj�t kert�nkben komposztt� alak�that�

A komposzt talajra val� hat�sa:

n  Jav�tja a talaj szerkezet�t, �s �gy biztos�tja a leveg�z�st

n  S�t�t sz�ne miatt gyorsabb a talaj felmeleged�se

n  A benne l�v� humuszanyagok vagy t�panyagok olyan form�ban vannak jelen, hogy azt a n�v�nyek k�nnyen fel tudj�k venni

n  A talajnak jav�tja a v�zmegk�t� k�pess�get (teh�t javul a v�zh�ztart�sa)

n  N� a talaj biol�giai aktivit�sa

Mi ker�lhet bele a komposztba:

A konyh�b�l �s a h�ztart�sb�l:

n  A z�lds�gtiszt�t�s hullad�kai: - krumpli-�s gy�m�lcsh�j, k�poszta �s sal�talev�l, a toj�sh�j, k�v� �s a teazacc, elhervadt vir�g, a szoban�v�nyek elhervadt levelei, a fahamu, faforg�cs, a n�v�nyev� kis�llatok �r�l�ke a forg�csalommal egy�tt, toll, sz�r, a term�szetes alapanyagok, gyapj�, pamut, lenv�szon marad�k stb.

n  A d�ligy�m�lcs�ket:

 A d�ligy�m�lcs�ket gyakran rothad�sg�tl� anyagokkal kezelik, ez�rt c�lszer� ezeket j� alaposan megmosni vagy hagyjuk ki a komposztb�l!

A kertb�l:

 Kerti gyomok lehet�leg vir�gz�s el�tt, a lomb, t�lev�l szalma az �sszeapr�tott �gak, gallyak, az elsz�radt egyny�ri vir�gok, pal�nt�k, lehullott gy�m�lcs�k stb.

n  A f�vet:

Nagyobb mennyis�gben el�bb sz�r�tsuk meg, nehogy �sszetapadva rothadni kezdjen.

n  Az �r�kz�ldek:

   Az �r�kz�ldek egyes fajt�it csak sz�r�tva lehet komposzt�lni.

Mi nem ker�lhet bele a komposztba?

n  F�met, �veget, m�anyagot ne tegy�nk a komposzt�l�ba. Nem javasolt a h�sf�l�k �s a zsirad�kok felhaszn�l�sa. A csontok nagyon nehezen bomlanak, r�ad�sul a legyek is nagyon kedvelik �ket, kellemetlen szagokat is �raszthatnak.

n  . A h�sev� �llatokt�l sz�rmaz� almot sem szabad komposzt�lni a fert�z�vesz�ly miatt.

n  Az utak ment�n a nagy aut�forgalom miatt, szennyezett lehet a n�v�nyzet, ez�rt az itt lekasz�lt f�vet vagy m�s n�v�nyi maradv�nyt ne tegy�nk a komposztba.

n  A beteg n�v�nyeket sem c�lszer� bele tenni a komposztba, de az�rt vannak kiv�telek (Beteg n�v�nyek eset�ben szakemberhez kell fordulni!)

A komposzt�l�s f�zisai:

A komposzt �r�se sor�n k�l�nb�z� f�zisokat figyelhet�nk meg, amelyeket - legink�bb a h�m�rs�klet v�ltoz�sa alapj�n - n�gy f� szakaszra k�l�n�thet�nk el:

1.   bevezet� szakasz

2.   h�szakasz

3.   k�zepes h�m�rs�klet� szakasz

4.   kih�l�si (�r�si) szakasz.

E n�gy szakasz hossz�t els�sorban a komposzt�l�s intenzit�sa �s az �tforgat�sok sz�ma hat�rozza meg.

A komposztk�pz�d�s �s befoly�sol� t�nyez�i:

n  Oxig�nsz�ks�glet:

A komposzt�l�sn�l mindent el kell k�vetn�nk, hogy j� oxig�nell�t�st biztos�tsunk.

A mikroorganizmusok k�t f�le m�don tudj�k az oxig�nt felvenni:

      - a leveg� oxig�nj�b�l �s a szerves vegy�letek oxig�nj�b�l vonj�k el.

 Ha a nyers komposzt leveg�ztet�se nem megfelel�, akkor nem k�v�natos anaerob bakt�riumok szaporodnak el benne, ennek k�vetkezt�ben a komposzt b�zl�, rothad� anyagg� v�lik.

A j� szell�z�s �rdek�ben a komposztot soha nem szabad g�d�rbe rakni.

n  Nedvess�gtartalom:

    A komposzt�l�s sor�n a v�z is igen fontos t�nyez� Ha nagy a nedvess�gtartalma a komposztnak akkor a v�z kiszor�tja a leveg�t, �s nem lesz elegend� oxig�n a rendszerben. Ha kev�s a nedvess�g, akkor a mikroorganizmusok szaporod�sa meg�ll (ez a leboml�s le�ll�s�t jelenti

n  Sz�n / Nitrog�n ar�ny:

n  A mikroorganizmusok norm�lis �letm�k�d�s�hez megfelel� mennyis�g� sz�nre �s nitrog�nre van sz�ks�g. Az optim�lis sz�n/nitrog�n ar�ny 25-30:1. Ha sok a sz�ntartalom akkor a komposzt�l�si folyamat lelassul, ha a nitrog�nb�l van t�bb az optim�lisn�l, akkor amm�nia keletkezik.

Komposzt�l�s ismertet�se:

R�VID JELLEMZ�S

A komposzt�l�s sor�n tulajdonk�ppen egy term�szetes k�rfolyamatot ut�nozunk. A folyamat sor�n szerves (f�leg n�v�nyi) hullad�kb�l a n�v�nyek sz�m�ra felvehet� t�panyagokat tartalmaz�, magas humusztartalm� komposzt keletkezik.

SZERVES HULLAD�KOK �S A KOMPOSZT

Komposztnak nevezz�k azt a morzsal�kos, s�t�tbarna sz�n� f�ldszer�, magas szerves anyag tartalm� anyagot, amely szerves hullad�kokb�l, maradv�nyokb�l els�sorban mikroorganizmusok tev�kenys�g�nek hat�s�ra j�n l�tre, megfelel� hat�sok mellett (oxig�n, nedvess�gtartalom). Talajjav�t�sra, t�panyag-ut�np�tl�sra k�zvetlen�l felhaszn�lhat�.

A komposzt�l�s tulajdonk�ppen term�szetes folyamat, melynek sor�n a szerves anyagok k�l�nb�z� mikroorganizmusok (els�sorban gomb�k �s bakt�riumok) seg�ts�g�vel t�panyagokban gazdag talaj-ut�np�tl�ss�, azaz humussz� alakulnak. Ahogyan az erd�ben lehullott falev�l, kid�lt fa vagy a f�szekb�l kiesett toj�sh�j id�vel visszaker�l a k�rfolyamatokba, �gy az �ltalunk otthon "el��ll�tott" gy�m�lcsh�j, �sszegerebly�zett falev�l, haszn�lt gyufa is visszatal�lhat a term�szetbe.

Komposzt�lni b�rmely kertben, h�tv�gi telken lehet. Nem kell hozz� se dr�ga berendez�s, se hossz� �r�k sokas�ga, elegend� egy f�lrees� hely �s egy kis odafigyel�s. A v�rosok lak�telepi lak�i viszont nem komposzt�lhatnak az erk�ly�k�n, ez�rt az �ltaluk termelt szerves hullad�k vagy a kommun�lis hullad�klerak�ra vagy �get�be ker�l. A lerak�kon a szerves anyag boml�snak indul, melynek sor�n k�l�nb�z� g�zok (els�sorban met�n) keletkeznek. A felszabadul� met�nt lehet hasznos�tani, ennek bevezet�se t�bb hely�tt is megval�sul�ban.

 Az �get�k nem �r�lnek a sok szerves anyagot tartalmaz� hullad�knak, mert ezek - magas v�ztartalmuk miatt - rontj�k az �g�s hat�sfok�t.

Fontos lenne teh�t, ha mindenhol meg tudn�nk oldani a szerves anyagok k�l�ngy�jt�s�t. Ez val�sz�n�leg egy komposzt�zem �s z�rt kont�nerek kihelyez�s�vel m�k�dne is - igaz, ezeket a gy�jt�ket - a gyors boml�s miatt- gyakrabban kellene �r�teni.

Hogyan komposzt�ljunk?

A komposzt�l�shoz f�lrees�, �rny�kos helyre van sz�ks�g. Ha tal�lunk ilyet a kertben, telep�ts�nk oda egy leveg�sen rakott komposztkeretet, melybe id�r�l-id�re bele�nthetj�k a konyh�b�l �s h�z k�rny�k�r�l sz�rmaz� szerves hullad�kokat.

Tulajdonk�ppen a legt�bb n�v�nyi eredet� hullad�kot komposzt�lhatjuk. Ezek p�ld�ul lehetnek: z�lds�g- �s gy�m�lcsmarad�kok, k�v�zacc, teaf�, vir�g, f�, falev�l �s �g, fahamu, festetlen pap�rszalv�ta �s t�rl�kend� (nem sok). Ezen k�v�l kisebb mennyis�gben toj�sh�j is belekeverhet�.

Amit viszont tilos a komposztba dobni: beteg n�v�nyi maradv�ny, ind�s vagy fut�n�v�nyek sz�ra, tarack, citrusf�l�k - pl. narancs, citrom - h�ja (mert ezeket tart�s�t�- majd �rlel�szerekkel kezelik), gesztenye/di�/t�lgy/plat�n levele (ez ut�bbiak nehezen bomlanak, vel�k m�rgez� anyagok ker�lhetnek a komposztba), f�tt �tel (legfeljebb csak kis mennyis�gben, de h�s semmik�pp sem).

Az �r�si folyamat szempontj�b�l fontos mindezen anyagok r�tegezetts�ge:

·         alul sz�las, laza hullad�k legyen (pl. �gdarabok),

·         majd j�het vegyesen a kerti (40%) �s h�ztart�si (60%) maradv�ny.

A nyersanyagok egy r�sze komposzt�l�s el�tt valamilyen el�kezel�st ig�nyel, ilyen az �rl�s, apr�t�s, pr�sel�s. A jobb komposztmin�s�g, ill. a biztons�gosabb �r�s miatt sokszor adal�kanyag (pl. agyag�rlem�ny, agyagos talaj, k�zetliszt, m�sz) felhaszn�l�s�ra van sz�ks�g. Ezekkel javulhat a komposzt �sv�nyi anyag tartalma, az �r�s sor�n cs�kkenthet� a t�panyagvesztes�g.

A komposzt�l�s szakaszai

A komposzt �r�se sor�n k�l�nb�z� f�zisokat figyelhet�nk meg, amelyeket - legink�bb a h�m�rs�klet v�ltoz�sa alapj�n - n�gy f� szakaszra k�l�n�thet�nk el:

1.    bevezet� szakasz

2.    h�szakasz

3.    k�zepes h�m�rs�klet� szakasz

4.    kih�l�si (�r�si) szakasz.

Az al�bbi blogban, olyan lehet�s�geket sorolok fel, ami elv�rhat� egy k�rnyezettudatos embert�l, anak �rdek�ben, hogy kevesebb hullad�kot termeljen, illetve a hullad�kok megfelel�en legyenek kezelve.

„MINDEN SZEM�T HULLAD�K, DE NEM MUNDEN HULLAD�K SZEM�T!”