Komposzt�l�s ismertet�se:

R�VID JELLEMZ�S

A komposzt�l�s sor�n tulajdonk�ppen egy term�szetes k�rfolyamatot ut�nozunk. A folyamat sor�n szerves (f�leg n�v�nyi) hullad�kb�l a n�v�nyek sz�m�ra felvehet� t�panyagokat tartalmaz�, magas humusztartalm� komposzt keletkezik.

SZERVES HULLAD�KOK �S A KOMPOSZT

Komposztnak nevezz�k azt a morzsal�kos, s�t�tbarna sz�n� f�ldszer�, magas szerves anyag tartalm� anyagot, amely szerves hullad�kokb�l, maradv�nyokb�l els�sorban mikroorganizmusok tev�kenys�g�nek hat�s�ra j�n l�tre, megfelel� hat�sok mellett (oxig�n, nedvess�gtartalom). Talajjav�t�sra, t�panyag-ut�np�tl�sra k�zvetlen�l felhaszn�lhat�.

A komposzt�l�s tulajdonk�ppen term�szetes folyamat, melynek sor�n a szerves anyagok k�l�nb�z� mikroorganizmusok (els�sorban gomb�k �s bakt�riumok) seg�ts�g�vel t�panyagokban gazdag talaj-ut�np�tl�ss�, azaz humussz� alakulnak. Ahogyan az erd�ben lehullott falev�l, kid�lt fa vagy a f�szekb�l kiesett toj�sh�j id�vel visszaker�l a k�rfolyamatokba, �gy az �ltalunk otthon "el��ll�tott" gy�m�lcsh�j, �sszegerebly�zett falev�l, haszn�lt gyufa is visszatal�lhat a term�szetbe.

Komposzt�lni b�rmely kertben, h�tv�gi telken lehet. Nem kell hozz� se dr�ga berendez�s, se hossz� �r�k sokas�ga, elegend� egy f�lrees� hely �s egy kis odafigyel�s. A v�rosok lak�telepi lak�i viszont nem komposzt�lhatnak az erk�ly�k�n, ez�rt az �ltaluk termelt szerves hullad�k vagy a kommun�lis hullad�klerak�ra vagy �get�be ker�l. A lerak�kon a szerves anyag boml�snak indul, melynek sor�n k�l�nb�z� g�zok (els�sorban met�n) keletkeznek. A felszabadul� met�nt lehet hasznos�tani, ennek bevezet�se t�bb hely�tt is megval�sul�ban.

 Az �get�k nem �r�lnek a sok szerves anyagot tartalmaz� hullad�knak, mert ezek - magas v�ztartalmuk miatt - rontj�k az �g�s hat�sfok�t.

Fontos lenne teh�t, ha mindenhol meg tudn�nk oldani a szerves anyagok k�l�ngy�jt�s�t. Ez val�sz�n�leg egy komposzt�zem �s z�rt kont�nerek kihelyez�s�vel m�k�dne is - igaz, ezeket a gy�jt�ket - a gyors boml�s miatt- gyakrabban kellene �r�teni.

Hogyan komposzt�ljunk?

A komposzt�l�shoz f�lrees�, �rny�kos helyre van sz�ks�g. Ha tal�lunk ilyet a kertben, telep�ts�nk oda egy leveg�sen rakott komposztkeretet, melybe id�r�l-id�re bele�nthetj�k a konyh�b�l �s h�z k�rny�k�r�l sz�rmaz� szerves hullad�kokat.

Tulajdonk�ppen a legt�bb n�v�nyi eredet� hullad�kot komposzt�lhatjuk. Ezek p�ld�ul lehetnek: z�lds�g- �s gy�m�lcsmarad�kok, k�v�zacc, teaf�, vir�g, f�, falev�l �s �g, fahamu, festetlen pap�rszalv�ta �s t�rl�kend� (nem sok). Ezen k�v�l kisebb mennyis�gben toj�sh�j is belekeverhet�.

Amit viszont tilos a komposztba dobni: beteg n�v�nyi maradv�ny, ind�s vagy fut�n�v�nyek sz�ra, tarack, citrusf�l�k - pl. narancs, citrom - h�ja (mert ezeket tart�s�t�- majd �rlel�szerekkel kezelik), gesztenye/di�/t�lgy/plat�n levele (ez ut�bbiak nehezen bomlanak, vel�k m�rgez� anyagok ker�lhetnek a komposztba), f�tt �tel (legfeljebb csak kis mennyis�gben, de h�s semmik�pp sem).

Az �r�si folyamat szempontj�b�l fontos mindezen anyagok r�tegezetts�ge:

·         alul sz�las, laza hullad�k legyen (pl. �gdarabok),

·         majd j�het vegyesen a kerti (40%) �s h�ztart�si (60%) maradv�ny.

A nyersanyagok egy r�sze komposzt�l�s el�tt valamilyen el�kezel�st ig�nyel, ilyen az �rl�s, apr�t�s, pr�sel�s. A jobb komposztmin�s�g, ill. a biztons�gosabb �r�s miatt sokszor adal�kanyag (pl. agyag�rlem�ny, agyagos talaj, k�zetliszt, m�sz) felhaszn�l�s�ra van sz�ks�g. Ezekkel javulhat a komposzt �sv�nyi anyag tartalma, az �r�s sor�n cs�kkenthet� a t�panyagvesztes�g.

A komposzt�l�s szakaszai

A komposzt �r�se sor�n k�l�nb�z� f�zisokat figyelhet�nk meg, amelyeket - legink�bb a h�m�rs�klet v�ltoz�sa alapj�n - n�gy f� szakaszra k�l�n�thet�nk el:

1.    bevezet� szakasz

2.    h�szakasz

3.    k�zepes h�m�rs�klet� szakasz

4.    kih�l�si (�r�si) szakasz.

E n�gy szakasz hossz�t els�sorban a komposzt�l�s intenzit�sa �s az �tforgat�sok sz�ma hat�rozza meg.

Az els�, egy�bk�nt el�g r�vid szakasz a mikroorganizmusok (gomb�k, bakt�riumok �s sug�rgomb�k) felszaporod�s�val kezd�dik. (Ez ut�bbiak k�l�nleges csoportot k�pviselnek: fejletts�g�k szerint a bakt�riumok �s a gomb�k k�z�tt foglalnak helyet, �s mivel antibiotikumokat termelnek, igen fontosak a komposzt fert�tlen�t�s�ben.) Ilyenkor a halomban m�rhet� h�m�rs�klet 40 C k�r�li, mely ide�lis "munkahelyi k�rnyezetet" jelent a komposzt�l� �l�l�nyek sz�m�ra. Ebben a szakaszban megindul a k�nnyebben boml� anyagok (feh�rj�k, sz�nhidr�tok) �talakul�sa.

A m�sodik szakasz a h�m�rs�klet emelked�s�vel kezd�dik. Az el�z� szakasz mikroorganizmusai elpusztulnak, helyett�k a h�kedvel� (termofil) �s a h�t�r� (termotoler�ns) fajok ker�lnek el�t�rbe: 50 C felett el�sz�r a h�kedvel� gomb�k, 65 C felett pedig a sp�rak�pz� bakt�riumok sz�ma n�vekszik. Itt a nehezen boml� anyagok (pl. cellul�z) bont�sa is megkezd�dik.

A harmadik szakasz az �talakul�s�, a h�m�rs�klet 45 C k�r�li: a k�nnyen boml� sz�nhidr�tok �s feh�rj�k mellett a cellul�z �s a lignin boml�sa is befejez�dik.

A negyedik az �r�s f�zisa: a h�m�rs�klet tov�bb cs�kken, m�g v�g�l el�ri a k�rnyezet�t. A halom ben�pes�l talajlak� �llatokkal (giliszt�k, sz�zl�b�ak, p�kszab�s�ak, csig�k, stb.), amelyek a nagyobb szerves anyag felapr�t�s�val foglalatoskodnak. A komposzthalom egy�bk�nt sz�mos �l�l�nyt vonz, ak�r mint lakhely, ak�r mint "�tkezde". A benne lak�k hozz�j�rulnak az �talak�t�si folyamathoz, a "menz�sok" pedig, mint pl. a rovarev� madarak, h�ll�k nem csak a komposztl�d�t l�togatj�k, de egy�ttal a k�rnyez� gy�m�lcsf�kat, vetem�nyeseket is megszabad�tj�k a k�rtev�kt�l.

A komposzt�l�s sor�n gondoskodni kell arr�l, hogy a lebont� szervezetek j�l �rezz�k magukat, ellenkez� esetben hamar elt�nnek a helysz�nr�l.. Hogy ezt megel�zz�k, megfelel� k�r�lm�nyeket kell sz�mukra biztos�tani:

- Az alapanyagok (teaf�, falev�l, stb.) �ssze�ll�t�s�n�l fontos a megfelel� sz�n/nitrog�n ar�ny (30:1) biztos�t�sa. Ha t�l sok a sz�n, a folyamat csak nagyon lassan - ha a felesleges sz�n CO₂ form�j�ban elt�vozott - indul be. Ellenkez� esetben, a felesleges nitrog�n amm�nia form�j�ban jut a leveg�be. Min�l �regebb, f�sabb egy anyag, ann�l t�bb szenet; min�l frissebb, l�d�sabb, z�ldebb, ann�l t�bb nitrog�nt tartalmaz.

- A komposzt�l�s sor�n a mikroorganizmusoknak megfelel� mennyis�g� v�zre is sz�ks�g�k van. A kedvez� nedvess�gtartalom 40-60 %: ha v�zhi�ny l�p fel, a sp�r�s mikroorganizmusok elt�nnek (ilyenkor a komposzt sz�tesik a kez�nkben), ha viszont t�l magas a nedvess�gtartalom, rothad�si folyamat indul meg (ilyenkor �sszenyomva v�z folyik ki a komposztb�l).

- Ha a nyersanyag leveg�tlenn� v�lik (�ssze�ll), elszaporodnak benne az oxig�nmentes (anaerob) k�rnyezetet ig�nyl� bakt�riumok, �s a komposzt rothadni kezd. Ez�rt az anyagnak olyan laz�nak kell lennie, olyan gyakran kell �tforgatni, �s annyi fanyesed�ket kell tartalmaznia, hogy benne a leveg��raml�s folyamatos legyen.

A komposztok felhaszn�l�sa az �retts�gi fok alapj�n t�rt�nik. A hullad�k �sszet�tel�t�l f�gg�en 3-4 h�nap ut�n talajjav�t�sra alkalmas anyagot kapunk, 6-8 h�nap ut�n pedig talajk�nt felhaszn�lhat�, �rett komposztot �ll�thatunk el�. Ez ut�bbit haszn�lhatjuk talajjav�t�sra, f�k telep�t�sekor �ltet� g�d�rbe helyezve, vir�gcserepekbe, balkonl�d�kba, stb.

A komposzt�l�s el�nyei

- A keletkez� humuszanyagok jav�tj�k a talaj szerkezet�t, ezzel v�dik a talajt az er�zi�t�l, jav�tj�k annak v�z �s h� h�ztart�s�t.

- A komposzttr�gy�z�s hat�sa sokkal tov�bb tart, mint minden m�s szerves tr�gya hat�sa.

- Ha a telep�l�si hullad�kok szerves r�sze komposzt�l�sra ker�l, a lerak�kban v�gbemen� k�miai reakci�k kedvez�bb� v�lnak, cs�kken a neh�zf�mek kioldhat�s�ga �s a "szem�tb�nya" g�zkibocs�t�sa (met�n).

A jelenleg domin�ns intenz�v mez�gazd�lkod�s sz�m�ra azonban a komposzt alkalmaz�sa nem el�gg� "hat�kony" megold�s. A nagy�zemi m�retekben �s �ri�si term�s�tlagokban gondolkod� mez�gazdas�gnak m�tr�gy�ra van sz�ks�ge. A t�lzott �s nem megfelel�en alkalmazott m�tr�gy�z�s sok k�rnyezeti probl�m�t okozott �s okoz mind a mai napig. (pl. talajsavanyod�s, eutrofiz�ci�).

FORR�S: HuMuSz

El�rhet�s�g�nk:

www.eke2015.hu

www.facebook.com/eke2015