Adományszervezési útmutató kisebb szervezeteknek (Ajánló)

Az Intrac egy nemzetközi civil tréning és kutató központ. Honlapjukon (intrac.org) érdekes kutatásokon kivül találhatunk egy teljes adományszervezési útmutatót, kis  és diaszpóra civil szervezetek részére. Ebből megtudható minden fontos tudnivaló az adományszervezésről az alapelvektől, a holisztikus gondolkodástól kezdve a gyakorlati teendőkig. A könyv mindössze 11 oldal, de alaposan áttekinti a kezdeti lépéseket, a stratégiatervezést, az adományszervezés helyét a szervezetben, a stratégia implementálását és ellenőrzését.  A legérdekesebb az öt “I”:

1. Identify – azaz azonositsd be a potenciális támogatóidat, akár magánszemélyek, akár cégek, akár alapitványok.Épits ki velük kapcsolatot, majd kérj tőlük támogatást.

2. Inform – azaz informáld a támogatóidat rendszeresen a szervezet aktuális eredményeiről, sikereiről, programjairól.

3. Interested – azaz érdeklődj, gyűjts ötleteket, visszajelzéseket a támogatóidtól. Ezzel javithatod a velük való kommunikációdat, érezhetik, hogy értékeled őket és bevonod őket a munkába, valamint hosszútávú elköteleződést alakithatsz ki bennük a szervezet céljaiért. És nem utolsó sorban, valóban tudják segiteni a munkádat!

4. Involve – azaz vond be őket! Hivd meg a támogatóidat rendezvényekre, kérd őket, hogy látogassák meg a projekteket, legyenek házigazdái szervezeti rendezvényeknek.

5. Investment – azaz fektess be! Költs a támogatóidra, a velük való minőségi kommunikációra és a fundraisereidre. A befektetések hosszútávú hasznot hoznak a szervezetnek, főleg ha elérik céljukat és a támogatóid érzik, hogy törődsz velük.

A tooklit letölthető innen. Mindössze 11 oldal, egyszerűen és érthetően megfogalmazza a fundaising alapjait kis szervezetek számára. Köszönjük Intrac!

Online adományszervezési trendek 2. rész

Ebben a részben tekintsünk kicsit körbe, mit csinálnak a különböző civil ügyeket felkaroló szervezetek jobban, mint mások? Könnyebb adományokat gyűjteni az emberi jogokért küzdve? Több embert fogunk mobilizálni a környezetvédelem érdekében? Gyakrabban kommunikálnak az egészségügyben tevékenykedő civilek? Nézzük meg, hogy az M+R kutatói milyen különbségeket találtak a szervezetek között.

Környezetvédelem: ezek a szervezetek tudták mind közül a legnagyobb mértékben növelni az email címlistájukat (32%), illetve az online adományok számát (28%). Emellett az egyetlen szektor, amelyik több emailt küldött mobilizálási, mint adománygyűjtési céllal.

Egészség: ezek a szervezetek nem koncentráltak az emailen keresztül történő adománygyűjtésre, nem csak, hogy a legkevesebb ilyen emailt küldték (feliratkozónként 12 fundraising email egy évben az átlag huszonkettőhöz képest), de csupán 1%-a a teljes online bevételeiknek generálódott emailekből az átlag 22%-hoz képest.

Emberi jogok: láthatóan ezek a szervezetek is kezdenek felzárkózni a többi terület civiljeihez, az utóbbi időszakban 24%-os növekedést értek el az online bevételek terén. Ugyanakkor a sikerességük a fő indikátorok terén ezzel együtt is csak a középmezőny megközelítésére volt elég.

Éhezés/szegénység: ezek a szervezetek érték el messze a legmagasabb arányt a honlap látogatók adományozóvá válása szempontjából. Nincs még egy terület, amelyik akár csak megközelíteni tudta az eredményüket (3,6%), átlagosan a civil szervezetek honlaplátogatóinak csupán 0,8%-a válik azon keresztül adományozóvá.

Vadvilág/Állatvédelem: náluk a legtöbb területen nem látunk kiemelkedő, vagy az átlagnál jóval alacsonyabb mutatókat. Az egyetlen kivétel a közösségi oldalakon való aktivitás, a Facebookon 1.8, a Twitteren 8.6 poszt/nap, ahogy az M+R fogalmaz, a többi szervezet közt igazi ,,social animals”…

Művészet: amíg az átlagos email megnyitási arány a más területen tevékenykedőknél 14%, addig ez a művészeti szervezeteknél 20%, ami azt jelzi, hogy igen elkötelezett bázissal rendelkeznek. Ez az elkötelezettség szintén megmutatkozik az emailekből történő átkattintási aránynál, ami az átlag 0.48%-hoz képest 0.7%. Minden kiküldött 1000 email 141 dollár bevételt generál a szervezetnek, ami elképesztő különbség a más civilek által elért 40 dolláros átlaghoz képest.

Fontos, hogy a fenti mutatók esetében sem létezik egy amolyan ,,normális” érték, a legfontosabb viszonyítási pont mindig a mi saját szervezetünk. Ne csak a hasonlóságokat keressük más szervezetekkel, de figyeljünk a különbségekre is. A művészeti projektekre többnyire idősebbek és magas keresetűek adományoznak, de előfordulhat, hogy mi a fiatal graffiti művészeket karoltuk fel, ebben az esetben fölösleges magunkat az előbbi mércével mérnünk. Ha egy, az éhezőkkel foglalkozó, nemzetközi civil szervezet helyszíni képsorozaton mutatja be a gyerekszegénység elkeserítő valóságát, akkor a látvány hatására sok honlaplátogató azonnal támogató lesz. Ez a felismerés segíthet, hogy saját szervezetünk megjelenési felületeire is más szemmel nézzünk, de nem jelenti azt, hogy nem alkalmazhatunk adott esetben teljesen más módszereket, indikátorokat stb.

Nem számít milyen területen tevékenykedünk, sem az, hogy nemzetközi, vagy helyi szinten, a lényeg, hogy ne csak a számokat nézzük, hanem próbáljunk rájönni mit jelentenek és hogyan válhatnak a szervezetünk hasznára.

A  sorozat az M+R nonprofit piackutatási anyagaiból származik

Forrás: nonprofitconsultancy